Minden osztály megemlékezett a kommunizmus áldozatairól
- szike86
- 2018. márc. 5.
- 2 perc olvasás
A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja február 25. Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát 1947-ben ezen a napon a szovjet hatóságok letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. Ez volt az első lépés volt azon az úton, amelynek során a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket és így haladt a totális egypárti diktatúra kiépítése felé. A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapjának megtartását az országgyűlés 2000-ben határozatban rendelte el. Iskolánk is megemlékezett az áldozatokról.
1.
Kezdetként egy szöveget dolgoztak fel, aminek értelmezésével megértették a félelemben élés és az ártatlan emberek megfélemlítésének rossz voltát. Képekről fogalmaztak meg olyan gondolatokat, melyek megerősítették mindennapi életünk biztonságának, nyugalmának fontosságát.
2/a
Képes történelmi tananyag megtekintése után gyertyagyújtással és rövid történelmi áttekintéssel emlékeztek az előző század más országbeli, valamint az 1947 óta áldozatul esett magyar nemzetiségű polgárokra.
2/b
George Orwell: Állatfarm című szatirikus regényének rajzfilm feldolgozását tekintették meg. Az állatszereplőket megpróbálták azonosítani az emberi szereplőkkel, majd a mű mottóját igyekeztek értelmezni, miszerint: „Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél.”
3.
A megemlékezés elején meghallgatták Az én apám című dalt a Kárpátia együttestől, és megnézték a videóját. Néhány mondatban beszéltek magáról a korszakról is. Szóba kerültek a besúgás, bizalmatlanság, félelem szavak jelentései. Megtekintették a korszak néhány jellemző jelképét.
4/a
Felidézték Sztálin elhíresült mondását: "Egy ember halála tragédia. Egymillióé statisztika." Ebből kiindulva számba vették, mely országokban hány közvetlen és közvetett áldozata volt/van a mai napig ennek az embertelen ideológiának. Megbeszélték, hogy azért emlékezhettek meg emelt fővel, mert hazánkban már egy letűnt rezsim bűneiről szabadon lehet emlékezni.
4/b
A megemlékezést egy felolvasással kezdték. Az olvasott szemelvény két visszaemlékezés volt: az egyik a kihallgatásokról szólt, a másik pedig a munkatáborokról. A megemlékezést egy ppt megtekintésével és néma vigyázzállással zárták.
5/a
Megnéztek egy összefoglaló kisfilmet a témával kapcsolatban, a gyerekek pedig nagyon sok személyes tudással egészítették ki a megemlékezést; dédszüleiktől, nagyszüleiktől hallott történetekkel járultak hozzá az ismeretek gazdagításához.
5/b
A diákok annyi videót, ppt-t és nyomtatott anyagot készítettek és gyűjtöttek össze előzetesen, hogy a 45 perces óra kevésnek bizonyult. A megdöbbentő tények, a családi körben hallott kapcsolódó események mélyen elgondolkodtatták a tanulókat, így a szokásos záró beszélgetés tanulmány írásának alapja lehetne a kommunizmusról. A spontán megnyilvánulások legjellemzőbbje: "De jó, hogy ilyen ma már nincs, és ne is legyen!
6/a
Az emlékezés során képekkel illusztrált előadást hallgattak meg, mely után a hallottakról beszélgettek pár szót. Az áldozatok száma a gyerekeket meghökkentette, főleg miután Magyarország népességéhez viszonyítva is megpróbálták elképzelni, mennyi ember haláláról volt szó.
6/b
Egy oktatófilm kapcsán emlékeztek meg, melyben világossá vált, hogy a kommunista párt kiiktatta az ellenszegülőket, és így haladt az egypárti diktatúra kiépítése felé, s közben 100 millió áldozatot követelt az egész világon.
7.
Az osztály egy kötetlen beszélgetés keretében emlékezett, majd az osztályfőnöki órán az alábbi linken található filmet nézték meg:
https://www.youtube.com/watch?v=JKKGH2clI6Y
8.
Kis beszámolókat készítettek, majd ezeket osztották meg egymással, így emlékezve az áldozatokra. Örvendetes, hogy a legtöbben tájékozottak voltak a témában, és hogy egyre többen vannak, akik jól kigondolt és felépített szövegüket elő is tudták adni. Sokan saját gondolataiknak és véleményüknek is hangot adtak.
Comentarios